Pontosan kettő éve döntöttük el, hogy külföldre költözünk és picit több mint egy éve dőlt el az is, hogy megvalósulhat a legnagyobb álmunk és egyszer Ausztráliában fogunk szerencsét próbálni.
Nem mondom, hogy nem gördülnek elénk már most akadályok, de ha minden jól megy október közepén, azaz durván 9 hónap múlva már a repülőn fogunk ülni. :)
A tavalyi és a tavaly előtti év is életünk legkeményebb időszaka volt, sok tragédiával, betegséggel, testi és főleg lelki fájdalommal. Volt, ami miatt a terveink is csúsztak rendesen...Például Férj gerincműtéte miatt lemaradtunk az utolsó klímás tanfolyamról a régi okj-s rendszerben, így csak duplapénzért 9 hónappal később indult olyan képzés ami nekünk jó volt. :( Szóval nem mondom, hogy könnyű volt ez az időszak és azt hiszem a makacs ragaszkodásom a minél korábbi induláshoz sem könnyítette meg a dolgot. 2 hete az új ügynökségtől ismét egy rossz hírt kaptunk. Állítólag megszigorították az oktatási szabályokat és az én diplomámmal nem mehetek Könyvelő Master szakra. Ez azért irtó nagy baj, mert ha BA szakra leszek kénytelen menni, akkor az 3 év tanulás a 2 helyett, ráadásul még sokkal több pénz is. Ami pedig a legnagyobb baj, hogy alapszaknál mindketten csak napi 4 órát dolgozhatunk. Szóval az a terv, hogy a hetekben ismét elmegyünk Ügynökség1-hez, hogy tényleg így áll-e a dolog, milyen egyéb lehetőségeink vannak.
És bár ez valóban nagyon rossz hír, mi valahogy mégis elengedtük a dolgot és nyugodtak vagyunk. Valahogy biztosan kijutunk valamikor :D Ez persze nem azt jelenti, hogy már nem akarjuk a dolgot eléggé, sőt, 100%-ig biztosak vagyunk benne, hogy sikerülni fog. Lehet, hogy ezért ez a nyugalom.
Tegnap volt a híradóban a Sydey-i szilveszteri tüzijáték és olyan gyönyörű volt, hogy az csak na. :) Meg is egyeztünk Férjjel, hogy jövőre mi is ott fogunk állni az ünneplő tömegben. :)
Egyébként a Karácsony pikkpakk eltelt, 24-én kettesben voltunk, 25-én átjött apa és öcsém, 26-án pedig pihiztünk. Sok ünnepi hangulatunk nem volt, de jól esett azért pihenés.
A Szilveszter pedig egy kellően pocsék év pocsék megkoronázása volt. Férj 31-én délben már lázas volt, később sem lett sokkal jobban...Fél8kor hívta unokatesója, hogy lerobbant az M3-ason Hatvannál...-10 fokban a semmi közepén. Úgyhogy nekiindultunk, hogy felhozzuk, mielőtt megfagy, fél10 körül értünk haza, addigra már én is elég szarul kezdtem lenni. 11kor mind a hárman kidőltünk és bealudtunk :D Miközben álomba merültem még hallottam ahogy a szomszéd néni és bácsi a mulatós csatornát nézi :D
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése